Facebook oldaldoboz

KOMMENTSAROK

2014.06.06. 10:42

Hurrikánbiztos házak hungarocellből

Az építőipar újra és újra előáll valami környezetbarát megoldással, amik valamiért aztán mégsem terjednek el, de most úgy tűnik tényleg egy értelmes ötlet érkezett: tégla hungarocellből és növényből, a neve Ubuntublox.

hurricane.jpg

Az Ubuntublox ötlete az volt, hogy olyan anyagból készüljön, ami mindenhol van, de senki sem használja. Ez pedig az eldobott hungarocell és a mezőgazdasági hulladék.

A hungarocell újrahasznosítása megoldatlan, és a harmadik világban hatalmas problémát jelent. Egy Ubuntublox tégla nagyjából 60 hungarocell tálcának megfelelő anyagot tartalmaz. Ami azt jelenti, hogy egyetlen ház megépítése már jelentősen enyhített a hulladék-problémán. Ráadásul a hungarocell könnyű, ezért könnyű dolgozni vele, nagyszerű hőszigetelő és sosem bomlik le.

Mezőgazdasági hulladékot is felhasználnak a téglakészítéshez. Az elsődleges növény a Vetiver (perjefélék családjába tartozó indiai fűféle), amit az olajáért termesztenek. Elégetésével kifejezetten káros anyagok kerülnek a légkörbe, bedolgozása a téglákba tehát különösen jó szolgálatot tesz. Külön jó, hogy természetes rovarriasztó.

ubuntublox-trip-in-November-2012-120.jpg ubuntublox-trip-in-November-2012-116.jpg

 

A ház

Az egyik legfigyelemreméltóbb tulajdonsága az Ubuntubloxból készült házaknak, hogy bizonyítottan ellenállnak a földrengésnek és a hurrikánnak.

 

A videón egy teszt látható, amin egy 50-szer erősebb rengésen megy át a ház, mint ami 100.000 életét követelte Haitin 2010-ben. Ettől olyan jó az Ubuntublox ötlete: erős, ellenálló, tartós házakat lehet építeni belőle, és ez nem megy az esztétikum rovására. Ráadásul hőszigetel: a trópusi övben ez meglehetősen fontos szempont. Az építkezés sem bonyolult dolog, és csak néhány kézi szerszám kell, meg egy kis útmutató.

Az első képen látható ház is acélhuzalból, műanyagból és Ubuntublox téglából épült.

Kár, hogy nem sokat lehet tudni az ilyen téglákból épült házak levegőellátottságáról, szellőzéséről. Még a mi éghajlatunkon is sok légúti megbetegedés forrása a penészedés és a rossz levegő, amit a túlzott szigetelés okoz, egyáltalán nem mellékes tehát, hogy a trópusi éghajlaton, ahol a mikorszkopikus éltformák szaporodása sokkal intenzívebb, hogyan teljesít egy épület ilyen szempontból.

A projektről többet az ubuntbox honlapján lehet megtudni.

536155_451640118213328_959049759_n.jpg

szerző: szaki0szan        

28 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vgfotthon.blog.hu/api/trackback/id/tr846282487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.07. 01:06:30

"Kár, hogy nem sokat lehet tudni az ilyen téglákból épült házak levegőellátottságáról, szellőzéséről. Még a mi éghajlatunkon is sok légúti megbetegedés forrása a penészedés és a rossz levegő, amit a túlzott szigetelés okoz, egyáltalán nem mellékes tehát, hogy a trópusi éghajlaton, ahol a mikorszkopikus éltformák szaporodása sokkal intenzívebb, hogyan teljesít egy épület ilyen szempontból."

Némi alapszintű fizikai ismeretekkel kikövetkeztethető.

Mivel az anyag jó hőszigetelő, nem fordulhat elő, hogy a fal belül sokkal hidegebb legyen, mint a benti levegő. Páralecsapódás ezért nem lesz, mert a levegő hőmérséklete a fal felszínén sem éri el a harmatpontot. Így a penészedés is elmarad.

Persze a trópusokon ez nem játszik. :) Azt viszont nem árt tudni, hogy az épületből kilépő párának csak egy elenyésző töredéke halad a falakon át: lényegében a teljes páramennyiség a nyílászárókon jut ki. Ezért lényegtelen a fal nagyon alacsony páraáteresztő képessége. A lényeg a rendes szellőztetés.

Persze előfordulhat, hogy a közel telített nappali levegő éjszakára lehűl, és akkor lesz kondenzáció. Ilyenkor gond lehet, hogy a falra (is) lecsapódó pára nem tud beszívódni a falba - hogy aztán másnap elpárologjon, már ha kellően lecsökken a relatív páratartalom. :)

Szerintem ezellen csak párátlanítóval lehet védekezni, de hát a 100%-höz közeli relatív páratartalom amúgy sem kellemes.

2014.06.07. 01:35:51

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Akkor kicsit gondolkozz: hol fog lecsapódni a pára? A nyílászárókon. Mert az lesz a leghidegebb pont. A sarkokban. Mert az a következő. Ugyanis: némi fizika, ahopgy írod, mindig van leghidegebb pont. Nem kell a közel telített állapot hozzá. Célszerű viszont, ha a falnak van páramegkötő képessége. Ezért nem jó a teljes záró festékréteg. Talán hallottál már a Wallkyd-ról . Külső festék volt, mégsem vált be igazán. Hidd el, az épületek szerkezete nem ilyen faék egyszerűségű, mint a te gondolataid.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.07. 02:05:40

@Könnyen elkaptuk, uram!:

"az épületek szerkezete nem ilyen faék egyszerűségű, mint a te gondolataid."

Beképzelt galambom, a pára nem a leghidegebb ponton csapódik le, hanem ott, ahol eléri a harmatpontot. Ha a nyílászárókon és a sarkokban sem éri el, akkor nem fog lecsapódni. Ott sem. Még akkor sem, ha a csökött beképzelt agyaddal ezt hiszed.

Visszavehetnél a nagy arcodból, mert nem áll jól neked.

a GVTI fogyasztóvédők nem értenek hozzá · http://deciki.blog.hu/ 2014.06.07. 02:14:18

Nem tudom, mi ebben a hurrikánbiztos. A papírház, akarom mondani a hungarocellház szépen repül.

gizmo26 2014.06.07. 06:10:09

A hurrikánállóságot szélcsatornában kellett volna tesztelni, ez meg "Seizmic test", ami földrengést szimulál rázóasztalon. Semmi köze a hurrikán szimulálásához. Szóval kedves cikkíró, vagy egészítsd ki a cikked, vagy töröld ki ezt a hatásvadász címet

gizmo26 2014.06.07. 06:18:07

Én ismerek ám egy hurrikánálló építési technológiát. Úgy működik, hogy először kis téglatesteket formáznak agyagból, majd azokat kiégetik, és úgynevezett habarcsba ágyazzák. Ha használnak hozzá a fal tetején meg a sarkokon úgynevezett koszorút is, ami vassal megerősített beton, akkor fa földrengésállóságnak is megfelel. Lehet egyszer majd ezt az amerikaiak is felfedezik, és akkor talán nem fog 1-1 kertvárost porig rombolni egy aprócska vihar.

gizmo26 2014.06.07. 06:22:10

Mellesleg van még egy ehhez hasonló olcsó és földrengésálló építési technológia amit az amerikaiak fedeztek fel már több mint 100 évvel ezelőtt A fenti megoldással szemben teljes egészében természetes anyagokból készül, és a pára is könnyedén vándorolhat rajta ki-be www.youtube.com/watch?v=mtV04KAxDco

eßemfaßom meg áll 2014.06.07. 09:51:33

@gizmo26: ugyanmár, ha ilyen házakat építenének akkor hogy lehetne minden második vígjátékban elsütni poénként hogy a termeszek megeszik a házat.

2014.06.07. 10:30:20

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Így van. Ezért van az, hiogy a fedő belseje mindig vizes, holott elég forró. Ha a felület hidegebb, mint a víz forráspontja, akkor le fog rajta csapódni a pára. Lásd még: trópusok.

2014.06.07. 10:38:20

@Kovacs Nocraft Jozsefne: És hol a harmatpont?
Na? De mondok mást: a fal szerkezeténél meg kell oldani a vízzáróságot, mert különben a szerkezet sérülhet is. Gondolj bele, ha kint van mínusz tíz, bent plusz húsz, a nulla, vagyis a fagyáspont valahol a falon belül lesz. Viszont , ha a fal belső síkját vízszigeteled, mondjuk olajfestékkel, akkor ott bizony ki fog ülni a pára. Ugyanis, ha a falat nem fűtöd, vagy nem oldod meg a szellőzését, akkor minden esetben hidegebb lesz, mint a levegő, amennyiben a külső hőmérséklet hidegebb, mint a belső.
Egyébként nem én állítottam, hogy némi fizika, hanem te, kioktatván a cikkírót. Tehát elég érdekes jelenség, hogy a nagyképű megsértődik, ha felhívják erre a figyelmét, de nem szokatlan. Lám, te is.
Még egy apróság: hallottál már a hidegpont /hőhíd fogalmáról? Szerinted miért olyan fontos ez, ha nem a leghidegebb ponton csapódik ki a pára?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.07. 11:21:41

@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Ezért van az, hiogy a fedő belseje mindig vizes, holott elég forró."

Úristen, te szerencsétlen, fizikából hányasod volt általánosban? Kegyelemkettes, mi?

A fedő alatt a levegő ilyenkor túltelített, vagyis bőven 100% a relatív páratartalom. Persze, hogy kondenzálódik. Ilyenkor nem értelmezhető a harmatpont, vagy másképpen kifejezve a túlteltett levegő mindig a harmatpont alatti hőmérsékletű - hiszen ha nem az lenne, akkor nem lenne túltelített.

Na de épületekről beszéltünk, hol van benne 100 C fok?

A relatív páratartalom hőmérsékletfüggő. Egyazon abszolút páratartalom mellett a relatív páratartalom a hőmérséklettel nagyjából egyenes arányban csökken.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.07. 12:04:22

@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Egyébként nem én állítottam, hogy némi fizika, hanem te, kioktatván a cikkírót. "

A cikkíró kérdezett valamit, pontosabban leírta, hogy valamiről nem tusni sokat. Az nem kioktatás, ha megírom, hogy némi fizikaismeretekkel kiokoskodható a válasz, utána pedig leírtom a választ. Amit azonban te írtál:

"az épületek szerkezete nem ilyen faék egyszerűségű, mint a te gondolataid."

bőven belefér a sértő kioktatás fogalmába. Persze nem sértődöm meg, mert betudom a dolgot az irritáló beképzeltségednek és a nagy arcodnak. Hány négyzetméteres tükör előtt borotválkozol? Egész falat beborítja, mi?

"De mondok mást: a fal szerkezeténél meg kell oldani a vízzáróságot, mert különben a szerkezet sérülhet is"

Galambocskám, mindenképp biztosítani kell, hogy ne ázzon fel a fal. Ezért a legtöbb homlokzati festék vízzáró (de páraáteresztő).

Amire te kevered a vízzárást, az a párazárás vagy másik oldalról nézve a páradiffúziós tényező. Egy anyag lehet vízzáró, emellett azonban páraáteresztő - lásd pl. egyes polietilénfólia-fajták: vízzárók, de páraáteresztők. E szempontból a különböző falazóanyagok erősen eltérnek. Porotherm, lyukacsos tégla és hasonlók jó páraáteresztők, a tömör tégla már nem annyira, klinkertégla még kevésbé, beton szinte egyáltalán nem.

Nem fogok neked itt ingyen tanfolyamot tartani, annyira nem is vagyok szakember a témában (bár a jelek szerint nálad többet tudok róla), de annyit elárulok, hogy a falazóanyag páradiffúziós tényezője nagyon meghatázozza, milyen anyaggal lehet/szabad hőszigetelni. Jó páraáteresztő anyagra nem szerencsés vastag párazáró hőszigetelő réteget felvinni (pl. hungarocell), arra inkább a kőzetgyapot alkalmas. Jó párazáróra minden további nélkül lehet bármilyen vastagságban.

"akkor ott bizony ki fog ülni a pára. Ugyanis, ha a falat nem fűtöd, vagy nem oldod meg a szellőzését, akkor minden esetben hidegebb lesz, mint a levegő, amennyiben a külső hőmérséklet hidegebb, mint a belső. "

Még mindig nem érted, hogy a harmatpont a lényeges. Az igaz, hogy ha a fal belső felszíne jóval hidegebb, mint a belső levegő, akkor a fal közelében lehűl a levegő és elérheti a harmatpontot - de ehhez az kell, hogy a fal belső felülete hidegebb legyen az aktuális relatív páratartalomhoz rendelt harmatpontnál. Ha nem hidegebb, akkor nem lesz pralecsapódás. Egy jól szigetelt (vagy jól szigetelő anyagból épült) falnál ez nem fog előfordulni, még a sarkokban sem. Súlyos kivitelezési hiba, ha ilyesmi előfordul.

"hallottál már a hidegpont /hőhíd fogalmáról? Szerinted miért olyan fontos ez, ha nem a leghidegebb ponton csapódik ki a pára?"

Galamocskám, ha valahol hőhíd van, akkor ott hidegebb lesz a fal belső oldala, a közelében könnyebben eléri a levegő a harmatpontot. Az a tény azonban, hogy egyes helyeken alacsonyabb a harmatpont, semmit nem változtat azon a megállapításon, hogy pára a harmatponton/alatt csapódik ki. Én pedg ezt írtam, kár, hogy még mindig nem értetted meg. :(

Nem ördöngösség, amit írtam, gondolkozz el rajta, talán megérted. :D

2014.06.07. 12:27:51

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Egy jól szigetelt (vagy jól szigetelő anyagból épült) falnál ez nem fog előfordulni, még a sarkokban sem. Súlyos kivitelezési hiba, ha ilyesmi előfordul."
Galambocskám, ezért írtam a nyílászárókat, mint tipikus helyeket. Mondjuk nem láttam még olyan szaunát, ahol ne ült volna ki a pára a falon, noha elég jól hőszigeteltek. Tehát, én nem a harmatponttal vitatkoztam, hanem azzal, hogy kioktatod a cikk íróját, de nincs fogalmad arról, hogy a leghidegebb pont, ahol a te kedvenc harmatpontod kialakul, a nyílászáró és annak környezete.

2014.06.07. 12:30:10

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Porotherm, lyukacsos tégla és hasonlók jó páraáteresztők, a tömör tégla már nem annyira, klinkertégla még kevésbé, beton szinte egyáltalán nem. "
Tényleg nem vagy szakértő. (-:
Egy anyag lehet vízzáró, emellett azonban páraáteresztő - lásd pl. egyes polietilénfólia-fajták: vízzárók, de páraáteresztők."
Ugye, viccelsz?

2014.06.07. 12:33:05

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A poli(tetrafluor)etilén-re gondolsz, de az nem polietilén, viszont kurva drága!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.07. 12:35:39

@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Mondjuk nem láttam még olyan szaunát, ahol ne ült volna ki a pára a falon, noha elég jól hőszigeteltek."

Még mindig nem érted. Sajnos reménytelen eset vagy. :(

"de nincs fogalmad arról, hogy a leghidegebb pont, ahol a te kedvenc harmatpontod kialakul, a nyílászáró és annak környezete."

Ki vitatja ezt? A falról volt végig szó, mert a poszt is arról szól. Ennyire értetlen vagy?

Mellesleg nyáron ez éppen nem igaz, nyáron ezek a legmelegebbek. :)

2014.06.07. 12:39:37

@Könnyen elkaptuk, uram!: Ja, és a falazóanyagok esetében nem áteresztésről beszélünk, hanem páramegkötésről. Ugyanis ritka a külső oldalán izzadó/gőzölgő fal.
És itt buktál ismét, ugyanis épp a beton az egyik leginkább adszorpciós képességű anyag. Ezért van, hogy a panellakások százazak. Ez azért van, mert a cement nehezen adja le az egyszer megkötött párát. A tégja, mivel agyag, nem így működik, a pórusokba a levegővel kerül be a pára, ami ugyanúgy eltávozhat, ha a körülmények változnak.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.07. 12:39:47

@Könnyen elkaptuk, uram!:

Nem viccelek, nézz utána. Nem az én bajom, ha olyasmiről beszélsz, amiről halovány fogalmad sincs.

Édesem, úcsityszja, úcsityszja,úcsityszja. Fogadd meg Lenin et. tanácsát, akkor legközelebb nem írsz hülyeségeket.

2014.06.07. 12:40:41

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Te tényleg gyári hülye vagy?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.07. 12:41:57

@Könnyen elkaptuk, uram!:

"a falazóanyagok esetében nem áteresztésről beszélünk, hanem páramegkötésről."

Édesem, amit megköt, azzal később nincs már gond. Azzal van gond, amit nem tud megkötni, de átereszti, behatol a falba és fagy esetén károsít.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.07. 12:42:38

@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Te tényleg gyári hülye vagy?"

Ejnye, már megint magadból indulsz ki. :)

2014.06.07. 23:39:39

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Az áteresztés fogalma meghaladja képességeidet?
Ha átereszti, akkor a másik oldalon kijut. Tudod, membrán. Amit megköt, az pedig a körülmények változásával távozhat. Például a hőmérséklet, a páratartalom alakulása.
Egyébként a magyar nyelvben is, mint mindenhol máshol a kérdésre válaszolni szoktak. Amit te tettél, az nem válasz. Ha magamból indulnék ki, akkor megállapítást/kijelentést tennék, nem kérdést. Például: hülye vagy!
Na erre lehet a válasz, hogy magadból indulsz ki. Persze hiába magyarázom neked a logikus gondolkozás alapjait. Ha nincs kraft, akkor ugye... nem csoda.
Egyébként szokatlan és újszerű dolgokat találsz ki. Mondjuk a Gore Tex felhasználása az építőiparban korszakalkotó (-:
A falnak nem kell áteresztenie a párát. Például a könnyűszerkezetes épületeknél kimondottan párazáró fóliát alkalmaznak. Puffneki! Igaz, ők még nem hallottak a Nocraft módszerről.

2014.06.07. 23:52:20

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Mivel egy adott réteg páradiffúziós ellenállása az anyag páradiffúziós ellenállási számától (u) és a réteg vastagságától függ, könnyen belátható, hogy minél nagyobb a u, és minél vastagabb egy réteg, annál nagyobb a páradiffúziós ellenállása. A tömör, vagy kevéslyukú téglák diffúziós ellenállási száma (u = 10-20) a hőszigetelő anyagéval azonos nagyságrendűek, hiszen az Austrotherm homlokzati hőszigetelő lemezre ez u = 20 körül adódik. Ami a szerkezeti vastagságot illeti, ezek a falak általában 30-50 cm vastagok, míg a rákerülő AUSTROTHERM AT-H80 általában csak 7-10 cm; így az ilyen esetekben páratechnikai számítások nélkül is belátható, hogy kondenzáció nem léphet fel. A beton, tömör tégla vagy kevéslyukú tégla falazatokra (B30) tehát korlátlan vastagságban felvihető a hőszigetelés. Az Austrotherm AT-H80 akár 30 cm vastag is lehet, így a fal hőátbocsátási tényezője eléri a 0,12 W/m2K értéket, így akár a passzívházak követelményeit is el lehet érni ezzel az eljárással. Kőfalak esetében is hasonló a helyzet: tetszőleges vastagságban, de legalább 12 cm-es AT-H80 lemezt alkalmazzunk. Ilyen, vagy nagyobb hőszigetelőanyag vastagságnál a lépcsős élképzésű táblák alkalmazása ajánlott, hogy az átmenő hézagok okozta hőhidakat elkerüljük."

Mennyi hülye van az Austrotherm-nél! Képesek párazáró réteggel szigetelni a falat , így hogy fog kidiffundálni a pára? Inkább GoreTex-et használnának! A hülyék! Ezeknek sincs lövésük se a Nocraft módszerről!

Annyit még hozzátennék: bizonyos elemeknek például a vakolatnak jellemzője lehet a páraáteresztő képesség.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.07. 23:57:12

@Könnyen elkaptuk, uram!:

Édesem, még mindig nem értetted, amit írtam, de sebaj, legalább egy napig mást sem tettél, csak katalógusokat bújtál (ennek eredményét másoltad be fent), hogy kicsit okosodj. :)

Ez is némi sovány eredmény. :D

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.08. 00:01:50

@Könnyen elkaptuk, uram!:

Csak még egy megjegyzés az értetlenségedhez, a többi okoskodásod is hasonló színvonalú:

"A falnak nem kell áteresztenie a párát."

Persze, hogy nem kell, ezért is említettem lényegében párazáró falazóanyagokat is. DE ha átereszti, akkor arra tekintettel kell lenni a szigeteléskor.

A többi okoskodásoddal inkább nem foglalkozom, egyrészt mert még mindig nem érted, másrészt unom, hogy amint valamiről kiderül, hogy nem érted, azonal áttérsz valami mástémára - amit szintén nem értesz, de legalább magyarázhatod.

Olvasgasd csak a katalógusokat, másolj m
éág ki belőlük adatokat. Okosabb ugyan nem leszel ettől, de legalább azt hiszed, hogy igen. :D

Bye-bye, bambino!

2014.06.08. 09:57:12

@Kovacs Nocraft Jozsefne: DE ha átereszti, akkor arra tekintettel kell lenni a szigeteléskor. "
Tény: nem ereszti át.
Egyébként amit írtam, az arról szólt, hogy nem a fal a kérdéses. Mert a nyílászáróknak mindig rosszabb a K tényezője, tehát ott lesz a leghidegebb.

Te írtad:Persze a trópusokon ez nem játszik. :) Azt viszont nem árt tudni, hogy az épületből kilépő párának csak egy elenyésző töredéke halad a falakon át: lényegében a teljes páramennyiség a nyílászárókon jut ki. Ezért lényegtelen a fal nagyon alacsony páraáteresztő képessége. A lényeg a rendes szellőztetés. "
Később:DE ha átereszti, akkor arra tekintettel kell lenni a szigeteléskor."

A fal nem ereszt át semmit. Hacsak nem lyukas.

2014.06.08. 10:06:49

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A többi okoskodásoddal inkább nem foglalkozom, egyrészt mert még mindig nem érted, másrészt unom, hogy amint valamiről kiderül, hogy nem érted, azonal áttérsz valami mástémára - amit szintén nem értesz, de legalább magyarázhatod."

Ennyi agyad van. Túl hosszú volt a szöveg, amit bemásoltam? Nem ment át?
A páradiffúzió az egyik kulcsszó. Gondolom, a diffúzió jelentésével tisztában vagy. A másik a párazáró szigetelés.

"5. Előadás: A nedvességvándorlás formái épülethatároló szerkezetekben. Páradiffúzió.
1. A nedves levegő állapotjellemzői. 2. Nedvességhatások épületszerkezetekben. 3.
Szorpció, kapilláris kondenzáció. 3. Egydimenziós páradiffúzió állandósult állapotban. 4. A
kondenzációs zóna meghatározása. 5. A páralecsapódás és penészképződés megelőzése. 6.
Töltési idő. "
"Az Ibl-en ilyen baromságokat tanítanak.
süti beállítások módosítása