Facebook oldaldoboz

KOMMENTSAROK

2015.10.08. 09:06

Ólommérgezés és csapvíz. - Tévhit vagy sem?

Az ólom mérgező hatása ismert. Ahogyan az is, hogy hazánkban használunk ólomból készült vízvezetéket ivóvíz szállítására. A mérgezés veszélye reális, hisz ezekben a vezetékekben az ólom közvetlenül az ivóvízbe oldódik ki.

glass_of_water_by_paintevil-d5f9ric.jpg

 

A témával kapcsolatban számos tévhit látott napvilágot, ezért a VGF épületgépész szaklap az ÁNTSZ szakembereinek segítségével járt utána, tényleg ki vagyunk-e téve ólommérgezés veszélyének csapvizünk által. 

Vízzel kapcsolatos vizsgálatok

Az ÁNTSZ hivatalos véleménye alapján, a hazánkban fogyasztható csapvíz komoly kontroll alatt áll. A rendszeres vizsgálatok mikrobiológiai és kémiai jellemzőkre koncentrálnak, így köztük az ólomtartalomra is.

Ezen tesztek eredményei egyértelműen mutatják, hogy a vízművek által szolgáltatott vízben nem mutatható ki ólomtartalom.

(Ez nem is meglepő, hisz pl. a Fővárosi Vízművek adatai alapján, Budapesten az összes vízvezeték mindössze 0,6 százalékában van ólombekötés.)

Tévhit?

Jó lenne leírni, hogy az ólommérgezés és az ivóvíz összefüggése tévhit, de sajnos ez nem igaz.
A régi városmagok vízelosztó hálózatában, és a régi épületek belső hálózatában jelen lévő ólomcsövek miatt a probléma jelentkezhet. (Veszélyeztetett réteg az 1910-1950 között épült, belvárosi körfolyosós házak vízvezetékei). Ezekből a csövekből, elsősorban hosszú pangást követően, kerülhet olyan, jelentős mennyiségű ólom az ivóvizünkbe, amely károsnak tekinthető.

Az ÁNTSZ véleménye alapján az ivóvíz ólom tartalma ezeken a területeken sem éri el azt a koncentrációt, amely tipikus ólommérgezési tüneteket okozna, viszont előfordulhat olyan eset, amikor nem feledkezhetünk meg az ólom egyéb káros egészségi hatásairól, például a gyermekek mentális fejlődésére gyakorolt káros hatásáról.

Kié a felelősség?

Az ivóvíz minőségéért, az épületbe belépő vízóráig felelős a szolgáltató. A hivatalos tesztek alapján pedig a házunkig elérő víz „rendben van”, és a legellenőrzöttebb élelmiszernek számít.

Ebből kiindulva a megnövekedett ólomtartalmat minden esetben a lakás és/vagy épület belső hálózata okozza, amelynek ellenőrzése, felügyelete a tulajdonos felelőssége.

surprised.gif

 

Honnan tudjam meg, van-e ólom az ivóvizemben?

Ha sejtjük, hogy ingatlanunkban még lehet régi ólomvezeték, vagy az ólom szervezetre gyakorolt tüneteit tapasztaljuk, vizsgáltassuk be csapvizünket.
Ehhez javasolt felkeresni a helyi vízmű szakembereit. Ők kérésünkre labortesztnek vetik alá ivóvizünket, amelyet érdemes megvizsgáltatni előzetes folyatás nélkül, illetve pár perces folyatás után is. (A fővárosban lakók pl. ezen a linken jelentkezhetnek).

Amennyiben a laborvizsgálat által kimutatott ólommennyiség ártalmas, a vízműtől további tanácsokat kaphatunk a probléma orvoslására.

A megoldás

Ólomcsövek jelenléte esetén biztonságos megoldást az ólomcsövek teljes körű cseréje jelent. Részleges csere előfordulhat, hogy ront a helyzeten. (Például sárgaréz csővel való részleges javítás az ólom kioldódást megnövelheti).

Átmeneti megoldás

Mivel egy vízvezetékcsere nem megy egyik napról a másikra, a probléma átmeneti kezelésére leírnék pár ambuláns megoldást:

1. A fogyasztás előtt pár perces folyatás is jelentősen csökkentheti a csapvíz ólom tartalmát, ezáltal az ólom bevitelt.
2. Szóba jöhetnek az ólommentesítésre is bizonyítottan alkalmas ivóvíz utótisztító kisberendezések alkalmazása. (mivel sok talmi víztisztító berendezés piacon, ezek kiválasztásánál körültekintően kell eljárni.)
3. A csőcseréig ideiglenes megoldásként egyéb forrásból származó víz használata ivás és főzés céljából. A víz egyéb használatra (fürdésre, kézmosásra, takarítása) alkalmas.

Végszó

Mivel az ÁNTSZ véleménye alapján a probléma előfordulhat, és az ólommérgezés közel sem tengerparti nyaralás (tünetekről itt), ideális megoldás lenne, ha állami szinten kapna tájékoztatást a lakosság, és/vagy a vízművek időszakos ellenőrzésekkel hívná fel a figyelmet a problémára.

Addig is, ha

- sejtjük, hogy ingatlanunkban még lehet régi ólomvezeték,
- észleljük magunkon az ólommérgezés tüneteit,

szánjunk időt csapvizünk vizsgálatára.


Matis Bálint - VGF épületgépészeti szaklap – VGF Otthon

 

Az ÁNTSZ hivatalos közleménye a VGF épületgépészeti szaklap kérése alapján

„Hazánkban, az európai uniós szabályozással összhangban rendszeresen vizsgálják a szolgáltatott ivóvíz minőségét különböző kémiai és mikrobiológiai paraméterekre, köztük az ólom tartalomra is. A vizsgálati eredmények és a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a vízművek által szolgáltatott, a vízműveket elhagyó vízben nem mutatható ki ólom. Az ivóvíz ólom tartalmának fő forrása a régi városmagok vízelosztó hálózatában, régi épületek belső hálózatában még sok helyen jelenlévő ólomcsövek. Ezekből az ólomcsövekből, elsősorban hosszú pangást követően, jelentős mennyiségű ólom kerülhet az ivóvízbe. Az ivóvíz jellemző ólom tartalma ezeken a területeken sem éri el azt a koncentrációt, amely tipikus ólommérgezési tüneteket okozna, viszont ezeknél a koncentrációknál nem feledkezhetünk meg az ólom egyéb káros egészségi hatásairól, például a kisgyermekek mentális fejlődésére gyakorolt káros hatásáról. Azon épületekben, lakásokban, ahol felmerül annak gyanúja, hogy jelen lehet még ólomcső, javasolt a vízhálózat áttekintése, emellett érdemes megvizsgáltatni az ivóvíz ólom tartalmát előzetes folyatás nélkül, illetve pár perces folyatás után is. Ólomcsövek jelenléte esetén biztonságos megoldást az ólomcsövek teljeskörű cseréje jelent, a részleges csere előfordulhat, hogy ront a  helyzeten, pl. ólomcsövek sárgaréz csővel való összekötése az ólom kioldódást megnövelheti. Fontos tudni, hogy a vízszolgáltató az épületbe belépő vízóráig felelős az ivóvíz minőségéért, amennyiben a megnövekedett ólom tartalmat a lakás és/vagy az épület belső hálózata okozza, annak kicserélése a tulajdonos feladata és felelőssége. A csőcseréig ideiglenes megoldásként egyéb forrásból származó víz javasolt ivás és főzés céljából (fürdésre, kézmosásra, takarítása felhasználható a víz) , de a fogyasztás előtt pár perces folyatás is jelentősen csökkentheti a csapvíz ólom tartalmát, ezáltal az ólom bevitelt. Szintén szóba jöhetnek ideiglenes megoldásként az ólommentesítésre is bizonyítottan alkalmas ivóvíz utótisztító kisberendezések alkalmazása, de ezek kiválasztásánál körültekintően kell eljárni.”

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vgfotthon.blog.hu/api/trackback/id/tr187922042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.