A víz, „testünk legfontosabb tápláléka” nem egy egységes fogalmat takar. A víz lehet lágy vagy kemény, jóízű vagy ihatatlan, szennyezett vagy kristálytiszta, és még sorolhatnánk.

 Nemrég történt egy felmérés, ahol - a lakosság visszajelzései alapján - elkészült egy országos vízkeménység térkép. Az építő jellegű, független víztesztnek viszont volt egy negatívabb eredménye is.

Amellett, hogy kiderült, az ország különböző pontjain mennyire kemény a víz, a válaszokból egyértelműen elmondható, hogy a legtöbb esetben nem tudjuk igazán, milyen vizet iszunk és hogyan lehetne a háztartásunkban található vizeinket - némi energiabefektetéssel - gazdaságosabban hasznosítanunk. (pl.: apadhatnak a rezsikiadásaink, ha gondoskodunk arról, hogy fűtésrendszerünket ne tömítse el a vízkő; vagy wc öblítéskor gazdaságos öblítő rendszert használunk. Mindkettő kb. 30%-kal csökkentheti az adott egységhez tartozó kiadásainkat stb.).

Az (egyik) alapvető, leggyakoribb hiba

Jellemző, hogy a témában fogalomzavarral küszködünk, és amíg ez tart, addig az említett lehetőségeket sem tudjuk igazán kiaknázni.

A megkérdezettek ~70%-a például nem ismeri helyesen a lágy és a kemény víz definícióját, így azok élettani hatásait és felhasználási lehetőségeit is rosszul méri fel. (Ezen félreértés egyik indoka részben a vízlágyító reklámokra vezethető vissza, miszerint a „keményvíz tönkreteszi a mosógépet”. A gond nem a reklámmal van, hanem azzal, hogy a nézők java része ezt az infót tévesen úgy fordítja le, hogyha a mosógép vízköves lesz, akkor az is az lesz, aki megissza. a szerk.)

Azon túllépve, hogy van aki azért nem inna keményvizet, mert akkor „vízköves lesz”(!), sokan azért választanák a lágyvizet, mert a kemény víz mint szó „nem cseng szimpatikusan” (!!). A legérdekesebb az, hogy megkérdezettek 95%-a szereti az ásványvizet, ami – a magas ásványi anyag tartalmánál fogva – egyértelműen keményvíz. (!!!)

A leggyakoribb kérdések

A félreértéseket tovább taglalhatnánk, de az alapoknál kezdve, a három - legtöbbet vitatott - bejövő kérdésnek jártunk utána, (remélve, hogy a játékos kísérletek segítségével sikerül tisztáznunk pár vízminőséggel és vízkezeléssel kapcsolatos félreértést).
1. Számít-e a milyen vízből készítjük a reggeli kávénkat? (álmomban sem gondoltam volna, hogy 30 000 főből 25 000 fő erre a témára repül rá a legjobban. a szerk).
2. A lágyvizes zuhanyzás tényleg egészségesebb-e, vagy ez csak a kozmetikai ágazat marketingdobása?
3. Fővárosunkban van-e eltérés a különböző kerületek csapvizeinél?

Mivel kimerítő, független, reklámmentes bizonyítékot nem találtunk a kérdésekre (kivéve a harmadikra. lásd: vízmű), elhatároztuk, hogy:
1. Készítünk kávékat különböző vizekből;
2. Zuhanyzunk és hajat mosunk lágy vízben;
3. Ráadásként pedig belógatjuk tesztereinket a főváros legtöbb kerületének vizeibe.

A teljes projektről pedig videót is készítettünk (amit itt tudtok megnézni).

Kávé? Tea? Melyik vízzel jobb?

A tesztet kivitelezhettük volna házilag is. Mégis úgy gondoltuk, hogy a kávéteszt akkor lesz igazán jó, ha hozzánk hasonló átlagkávézók kóstolják a profi kávészakértők által összeállított, kiválogatott vizekből készült kávékombinációkat. Így hónunk alá csaptuk a javasolt vizeket, nyolc lelkes tesztalanyt, és egy csomag kávét és teát. Időpontot kértünk a fővárosi illetőségű Kávéakadémián, ahol az ország egyik legjobb barisztája (kávék készítésének elismert szakértője,) a vizeinkből elkészítette a teszthez szükséges kávékat és teákat. 

Kántor Enikő, nem csak országos barista bajnok, de 2013-ban hazánkat képviselte a barista világbajnokságon. A - 2013-as megmérettetés alapján - a földkerekség 26. legjobb kávékészítőjével tesztelni nagy élmény volt. Imádtuk.

Lelkes és amatőr kávérajongóként arra számítottunk, hogy habos latték és cappucinók mellett pöfékelve, dumálgatva telik el a tesztre szánt délután, az estét pedig - az ipari mennyiségű koffein miatt -, ki ki infarktussal vagy agyvérzéssel zárja.
De a teszt ennél profibban zajlott.

Az alábbi vizeket teszteltük:
1. Ásványvíz (magas ásványianyagtartalmú ásványvíz – mondhatni ez a standard ásványvíz)
2. Ásványvíz II. (alacsonyabb ásványi anyagtartalmú ásványvíz)
3. Csapvíz (Budapest V. kerület)
4. Konyhai vízszűrő kancsós víz
5. Konyhai - csap alá szerelhető - vízszűrő berendezéssel szűrt víz

A kávé pedig: nedves eljárással, napon szárítással feldolgozott, Arabica.

A tea pedig: szálas fehér tea. (A profik szerint ezek a típusok a legjobbak a teszteléshez).

Hogy az ízlelt víz neve, és bajtársaink véleménye ne legyen befolyásoló tényező, a kávékat számozott (pálinkás pohárra emlékeztető) poharakból kóstolgattuk apránként, és tesztpapíron mindenki – az élményt magában tartva - saját maga pontozta a kávékortyokat. Az eredményeket a kóstolás végén összesítettük (lásd lentebb).

A barista mester zsenijének hála a vizeket többször ismételtük. Első körben azt szúrtuk ki, hogy a tesztalanyok közül kik azok, akik „nem érzik az ízeket”. Ugyanis a kávészakértők szerint ismétlődő jelenség, hogy kávékóstolásnál, a kóstolók egy része az otthon megszokott ízeket tartja „komfortosnak”, (vagyis azt a kávét preferálják, amit nap mint nap isznak.), vagy az ízlelőbimbói nem funkcionálnak megfelelően egy hiteles eredmény eléréséhez. Ahogy a szakértők szerint várható volt, ez jelenség nálunk is jelentkezett. A tesztelők 15%-a azonos vizeket, több alkalommal, eltérően pontozta. (Vicces ám, amikor valaki ugyanazt a vizet egyszer kiköpi, egyszer meg azt mondja rá, hogy „vááááuuu, de finom” meg „hmmm, ez életem kávéja” – a szerk.).

Az „ízlelőbimbótlan” tagokat kiejtve helyes irányt vett a mezőny, de - amatőr kóstólók - lévén a legminőségibb vizek között már eltérőek voltak a szavazatok. Van aki a lágyabb ásványvízre, van aki a vizeskancsóra, van aki a vízszűrőre szavazott, de azt rendíthetetlenül totál magabiztosan.

Viszont mivel az ízeket a tesztelők kétharmada elég határozottan megkülönböztette,
a fenti kérdésre, - miszerint kávé vagy teakészítésnél számít-e egyáltalán a víz típusa – megkaptuk a választ.

A teszt alapján a első kérdésre a válasz az, hogy:
a kávé 98%-a víz, és ugyanaz aroma java része a kávéőrleményből származik, cseppet sem mindegy milyen vízben oldjuk fel azt. A teánál kb. ugyanezt az eredményt értük el.

Tesztünkkel azonban nem találtunk fel semmi újat, csak beigazoltuk a kávékészítő mesterek prognosztizációját. Vagyis, ha valaki szeretne jobb kávét inni, érdemes alacsonyabb ásványianyagtartalmú vizeket használni. Ennek oka, hogy mind a kávéból, mind a teából szárazanyagtartalmat vonatunk ki a főzés során. És egy ásványianyagtartalommal telített vízben, nem tud annyi szárazanyag oldódni sem a kávéknál, sem a teáknál, mint illene. (Mondhatnánk, hogy lágyvízzel jobb a kávé, de ez így nem teljesen igaz. Pl.: A profi barista versenyeken szigorúan szabályoknak megfelelően optimalizált vizeket használnak, amelyet a „Speciality Coffee Association Europe” ír elő).

A történethez hozzátartozik, hogy vannak vizek, amelyek között a profik sem tudnak dűlőre jutni. Ezen a szinten van aki az víztisztítókra, van aki speciálisabb forrásvízre esküszik.

Az eredmény az alábbi lett:
1. Víztisztító készülék (ez a baristák egyik nagy kedvence): 28 pont

2. Lágyabb ásványvíz (8-10 nk;162 mg/liter össz. oldott ásványi anyag tartalom): 26 pont

3. Konyhai szűrőkancsós víz (magnézium technológia): 26 pont

4. Csapvíz (Budapest, V. kerület): 18 pont

5. Magas ásványianyagtartalmú víz (20 nk; 600 mg/l össz. oldott ásványi anyag tartalom): 11 pont

A tesztről készült videót pedig ezen a linken lehet megtekinteni.

Kísérletezz Te is!
És írd meg kommentben, vagy küldd el az eredményt a matis@vgf.hu címre.

A cikk folytatásában azt vizsgáltuk, hogy  kemény vagy lágy vízben jobb-e fürdeni, valamint ellátogattunk Budapest több kerületébe ahol megmértük a víz keménységét. Kattints ide a folytatásért.