A legújabb mezőgazdasági fejlesztés gépi tanulással forradalmasítaná az ültetvények gyomlálását, így a hagyományos szabadtéri gazdaságokat is meglegyinti a robotikus forradalom szele.
A Bosch Deepfield Robotics nevű részlege által kifejlesztett Bonirob célja többek között, hogy a modern földművelés, növénytermesztés és gyomlálás legunalmasabb procedúráitól megkímélje a gazdálkodókat. Az autonóm robot tulajdonképpen egy mobil labor, amely képes eldönteni, hogy melyik fajta tud leginkább ellenállni a rovaroknak és a vírusoknak, és mennyi (mű)trágyát igényel a mondott csoport termesztése. Nem utolsó sorban egy „döngölő rúddal” összezúzza a gyomokat.
Tanulási fázis
De hogyan képes megkülönböztetni a dudvát? A Bonirob a gépi tanulásnak a „döntési fa modellen” alapuló válfaját alkalmazza. A módszer keretében a kutatók először rengeteg, egészséges levelekről és gyomnövényekről készült fotót mutatnak az eszközöknek, melyek közül is az előbbiek a „jó”, az utóbbiak pedig a „rossz” címkét érdemlik ki maguknak. A gép ezután a megfigyelt képek alapján döntések sorozatát hozza meg, hogy az ültetvény egyes növényei melyik kategóriába tartoznak. Ezek az algoritmusok aztán a Bonirob saját képgyűjtése folyamán szakadatlan finomhangoláson mennek keresztül.
„Idővel, a levelek színéhez, alakjához és méretéhez hasonló paraméterek alapján a Bonirob megtanulja, hogy hogyan lehet egyre pontosabban megkülönböztetni a növények között azokat, amelyekre szükség van azoktól, amelyekre nincs” – mondja Amos Albert, a Deepfield általános igazgatója.
Cél a teljes automatizálás
A robot gyomlálási mechanizmusának célja a gyomnövény szerkezeti megsemmisítése, amellyel a kívánt növények növekedési előnyre tehetnek szert. Sárgarépa-termesztési kísérletekben például a „halálrúd” 90 százalékos hatékonysággal dolgozott, állítja Birgit Schulz, a Deepfield kommunikációs vezetője. A tökéletesen mechanikus működés egyben vegyszermentességet is jelent.
A sárgarépa az optimális szürethez általában megköveteli a kézi gyomlálást. Schulz szerint flottákban a Bonirobok információkat oszthatnak meg egymással a gyomsújtotta területeket illetően, és ezzel még hatékonyabbá tehetik a folyamatot.
A Bonirob kutatói platformként már elérhető, de a gazdáknak még várni kell egy kicsit, mielőtt rátehetik a kezüket a masinákra. A Deepfield reményei szerint 20-30 éven belül a Bonirob „gyökeresen” megváltozhatja a mezőgazdaságot.
