Manapság egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a konyhába gáztűzhely vagy elektromos tűzhely legyen beépítve. Biztonsági, komfort- és anyagi szempontok vetélkednek egymással, és nem könnyű a döntés.

Gáztűzhelyek

A korábbi gáztűzhelyeknél csak nagyláng vagy takarékláng volt, és nem volt égésbiztosítójuk sem. Az új gáztűzhelyek teljesítménye már fokozatmentesen állítható a legkisebb és legnagyobb érték között, valamint van égésbiztosítójuk, s így biztonságosak. A sütőjük is komoly fejlődésen ment keresztül, de sajnos még mindig nem teljesen tökéletes. Sütésnél nem egyenletes a sütőben a hőmérséklet, emiatt nem lesz teljesen tökéletes a sütött élelmiszer, ezért nagyon sok gyártó már elektromos sütővel gyártja a gáztűzhelyeket.

A gáztűzhelyek elhelyezésének szabályairól itt található még több információ.

Villanytűzhelyek

A gáztűzhely melletti érvek között szerepel, hogy olcsóbb az üzemeltetése, mint az elektromos tűzhelyeké, valamint gyorsabban lehet vele főzni. Sokáig igaz volt ez az érvelés, de ma már egyre kevésbé az. Az elektromos tűzhelyek kezdetben vaslaposak voltak, amelyek nagyon lassan melegedtek fel, nagy volt a hővesz-teségük, viszont sokáig tartották még a hőt kikapcsolás után is. A tapasztalt háziasszonyok ezt a maradék hőt ki tudták használni, és a főzés vége előtt lekapcsolták az áramot.

A villanytűzhelyeknél is óriási a fejlődés, nem csak a gáztűzhelyeknél. Kifejlesztették a kerámialapos tűzhelyeket, melyek lényegesen gyorsabban melegednek fel, mint vaslapos elődeik – viszont kevesebb hőt képesek tárolni. Az energiafelhasználásuk is kisebb, mint a vaslaposoké.

Az igazi áttörést az indukciós tűzhelyek jelentették. Míg az előbbi elektromos tűzhelyeknél ellenállás volt a hőfejlesztő, az indukciósoknál mágneses indukció hozza létre a hőfejlődést. Ez az indukció csak olyan edényekben alakul ki, melyek mágnesezhetők. Az indukciós tűhelyeknél nem melegszik fel a főzőlap, mert a hő magában az edényben képződik, emiatt maradék hője sincs. Érdekesség, hogy még a régi, nagyanyáink által használt zománcozott lábasok is mágnesezhetők, így indukciós tűzhelyen használhatók.
 

Választás

Nézzük most az eredeti kérdést, hogy melyiket érdemesebb használni. A szakmai érvek felsorolása előtt egy emocionális: sokat számít a szubjektív érzés, mert aki megszokta valamelyik tűzhelyt, az leginkább ahhoz ragaszkodik. És akkor most megpróbálok néhány dologra rávilágítani, hogy a hezitálóknak segítsek a döntésben.
 

Tisztítás

Tisztántarthatóság tekintetében a legrosszabb a gáztűzhely. A magas hőmérsékletű, nyílt lángú égés miatt könnyen odaégnek a szennyeződések, sőt a kifutott étel az égők kiömlőnyílásait szűkítheti, vagy akár teljesen eltömítheti. Ilyenkor megváltozhat a láng színe, ami a tökéletlen égésre utal, Ilyen esetben rengeteg gáz megy veszendőbe, sőt szén-monoxid (alattomos gyilkos) is képződhet. A gáz kiáramlási sebessége is megnövekedhet a kisebb kiömlőnyílás miatt, ami lángleszakadást okozhat.

A gáztűzhelynél jobban tisztítható a vaslapos villanytűzhely, bár itt is magas a lap hőmérséklete, vagyis könnyebben odaég a szennyeződés. A kerámialapos tűzhely tisztántartása viszont nagyon egyszerű, mert a sima felület miatt könnyű a takarítása. Itt csak meg kell várni, amíg lehűl a lap, hogy ne szenvedjünk égési sérüléseket. A legegyszerűbb az indukciós lapokat takarítani, mert nem magas a hőmérsékletük, s a felületük ugyanolyan sima, mint a kerámialaposaké.
 

​

Szabályozás

Szabályozhatóság tekintetében ugyanaz a sorrend, mint a tisztántarthatóságnál. A gáztűzhelynél ég oda a legkönnyebben az étel, s a hőmérséklet beállítása nagy tapasztalatot igényel. A vaslapos tűzhelynél már kicsivel jobban lehet beállítani a kívánt hőmérsékletet, de a kerámialapos és indukciós lapoknál ez pofonegyszerű. Ezek a tűzhelyek automatikusan szabályozzák a beállított hőmérsékletet. Az elektromos tűzhelyeknél időbeállítás is lehetséges.
 

Biztonság

Biztonság szempontjából ugyanaz a sorrend, mint az előző két „versenyszámnál”. Gáztűzhelynél fennáll a tűzveszély, és égési sérüléseket is könnyen lehet szenvedni. A régi, de még mindig üzemelő, égésbiztosítás nélküli tűzhelynél a kifutó étel elolthatja a lángot, s ilyenkor ömölhet a gáz. A vaslapos tűzhelynél a tűzveszély lényegesen kisebb az előzőnél, de égési sérüléseket itt is lehet szerezni. A kerámialaposnál az égési sérülések kockázata a legkisebb. Indukciós tűzhelynél a szinte hideg lap miatt égési sérülés veszélye nem áll fenn. Ennél a tűzhelynél nincs olyan veszély, hogy a kisgyerek tudatlanságból bekapcsolja, mert ha nincs lábas rajta, akkor nem fog beindulni, nem jön létre indukált áram. (Nem igazán mérhető, de bizonyos, hogy a gáztűzhely a lakótér levegőminőségét rontja, mivel annak oxigénjét használja, és cserében égésterméket juttat vissza oda. A szén-monoxid és az egyéb anyagok káros hatása egyszerű fejfájástól a halálos CO-mérgezésig terjedhet. A szerk.)
 

Gyorsaság

A melegítési időt nézve a gáztűzhely már nem áll az első helyen, ugyanis az indukciós tűzhely kicsivel gyorsabban melegíti fel az ételt. A kerámialapos lassabban melegít, s a leglassabb a vaslapos tűzhely.

Ár

A bekerülési költséget tekintve a gáztűzhely 50 000 Ft-tól kapható, de szükséges hozzá még több dolog. Minimum páraelszívó és légbevezető kell, de vannak gázszolgáltatók, ahol ennél még több minden szükséges, például mágnesszelep a gázvezetékbe, áramlásérzékelő a páraelszívó vezetékébe, reteszelési, valamint légtechnikai bemérési jegyzőkönyv. Mindezek akár 130 000 Ft többletköltséget is jelenthetnek, azaz összesen 180 000 Ft-nál kezdődik a gáztűzhely bekerülése.

A villanytűzhelyek ára 60 000 Ft-nál kezdődik, és a tudásuktól függően akár 250 000 Ft is lehet. Számolni kell azzal, hogy az elektromos hálózatot esetleg bővíteni kell. Ha 1 fázis áll rendelkezésre, akkor szükség van 32 A erősségű kismegszakítóra, 3 fázis esetén pedig 3×16 A kell. Indukciós tűzhelynél elegendő 1 fázisnál 25 A, illetve 3 fázisnál 3×10 A. Sajnos erre nem tudok árat becsülni, mert ez a hálózat kiépítettségétől függ.
 

Üzemeltetés

Üzemeltetési költség tekintetében a vaslapos tűzhely a legrosszabb, mert az igényli a legtöbb villamos energiát. A vaslapos tűzhely 60-65%-os hatásfokkal üzemel. A befektetett energiának 50-55%-át hasznosítja a gáztűzhely (a használt lábas nagyságától függ, hogy mennyi hő megy ki alóla). A kerámialapos tűzhely a bemenő energia 75-80%-át tudja kihasználni. A legjobb hasznosítása az indukciós tűzhelynek van, mert ez eléri a 95-97%-ot is.

Az energiaárak szolgáltatótól függően változnak: 1 m³ gáz 130-140 Ft, 1 kWh villanyáram 40-50 Ft. Ebben az állapotukban nem tudjuk összehasonlítani az árakat, de ha azt vesszük figyelembe, hogy 1 m³ gáz 9,4 kW energiát jelent, akkor a középárakat számolva a gázzal előállított 1 kW 14,36 Ft, a villanyos pedig 45 Ft. Kerekítve 1 kW háromszor annyiba kerül villanynál, mint gáznál.

Az előző hatásfokok középértékével számolva a következő üzemeltetési költségek jönnek ki főzésnél 1 kW hasznosított energiára:
• gáztűzhely – 27,35 Ft,
• vaslapos tűzhely – 72 Ft,
• kerámialapos tűzhely – 58,06 Ft,
• indukciós tűzhely – 46,87 Ft.

Ha csak az üzemeltetési költséget nézzük, akkor a legolcsóbb a gáztűzhely, de ha a bekerülést is, akkor a sokat főzőknek érdemesebb a gáztűzhelyt beépíttetni, de aki kevesebbet főz, annak célszerűbb az indukcióst választania. Aki fél a gázveszélytől, annak egyértelműen az indukciós tűzhelyet kell választania.

Forrás: VGF Szaklap.